Búcsú
Menj és feledj! Szívem beéri azzal,
Hogy megsirat és sohasem feled.
(Endrődi Sándor)
Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.
(Stephenie Meyer)
Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak.
(Paulo Coelho)
Élj gyengédségben, és bármikor állj készen a búcsúzásra!
(Szilárd Leó)
Fáj téged elengedni,de soha nem fogsz követni.Vége a nevetéseknek és lágy hazugságoknak,
vége az éjszakáknak, amikor próbáltunk meghalni,ez a vég.
(Jim Morrison)
Ahhoz nem szeretsz eléggé - ráncolta homlokát, és egyetlen szeme értetlenül csillogott - , hogy azért sírj, mert nem tudtunk egymástól elbúcsúzni.
(Laurell K. Hamilton)
A búcsúzás fájdalma jelentéktelen a viszontlátás öröméhez képest.
(Charles Dickens)
Ég veled, sírtam, de a búcsúszó elvesztette értelmét, hiszem a kimondott szavakat hamarosan elmossa a feledés.
(Da Chen)
Igazi csókot akartam, olyat, amire érdemes visszaemlékezni, de rég megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim a búcsúkkal kapcsolatban. Nincs rájuk garancia, és nem is ígérte meg őket senki. Már az is szerencse, sőt áldás, ha az embertől egyáltalán elbúcsúznak.
(Sarah Dessen)
Fura dolog a búcsúzás: elronthatja a napot, akár az egész életet.
(Esküvőláz c. film)
Nagyon nehéz megtartani az ígéreteket, és nem sírni, amikor valaki elmegy, aki mindennél kedvesebb... és nem várni ki az utolsó pillanatig, amíg elindulnak a vonatok.
Utána úgyis mindig egyedül marad az ember a nagy, sötét, ködös életben.
(Wass Albert)
Az emberek inkább a visszaérkezésről álmodnak, nem pedig az elindulásról. (...)
Te pedig egyszer visszajöhetsz majd. Ha ez csak egy fény felvillanása volt, mint amikor egy csillag felrobban, akkor, ha visszatérsz, nem találsz semmit.
De láttál egy felvillanó fényt. És ez már megérte.
(Paulo Coelho)
Úgy kezeltem minden percet, amit a családdal és a barátaimmal töltöttem, mintha különleges jelentőségű volna.
Úgy figyeltem az arcukat és a hangjukat, hogy soha ne felejtsem el.
Tudtam, hogy soha többé nem látom viszont őket, és majd megszakadt a szívem, de így kellett lennie.
(Darren Shan)
Búcsú volt, valahányszor a tudtára adtam, hogy milyen fontos nekem, valahányszor tettekkel és szavakkal igazoltam szeretetemet.
Az élők az élet minden napján búcsúznak. Szerelemmel, barátsággal, annak a megerősítésével, hogy az emlékek megmaradnak, ha a test elenyészik is.
(Robert Anthony Salvatore)
Furcsa, mennyire fáj, amikor egy barát elköltözik - és amit hátrahagy, csupán a csend.
(Pam Brown)
Ne ácsorogj itt ilyen ügyefogyottan. (...) Idegesítő... Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj.
(Antoine de Saint-Exupéry)
Mikor eltűnnek a csúcsok a hegyről, és kiszáradnak a folyók, és télen csap le a villám, és nyáron hull a hó, és
mikor végül utolsó óráját éli a világ, mikor ég és föld találkozik, mi nagy kelletlenül elválunk egymástól.
(Jun Mi-Kjong)
Ha a halottak visszatérhetnek a Földre, és szeretteik közelében lehetnek, akkor mindig veled leszek
a legvidámabb napokon, és a legsötétebb éjszakákon... mindig, mindig, és ha lágy fuvallat simítását érzed az arcodon, az én leheletem lesz az,
s ha hűs szellő legyezi lüktető halántékod, az én lelkem lesz az.
(Sullivan Ballou)
Amit nem fejeznek be megfelelő helyen és időben, örök időkre befejezetlen marad.
(Jamamoto Cunemoto)
Vissza
Menj és feledj! Szívem beéri azzal,
Hogy megsirat és sohasem feled.
(Endrődi Sándor)
Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.
(Stephenie Meyer)
Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak.
(Paulo Coelho)
Élj gyengédségben, és bármikor állj készen a búcsúzásra!
(Szilárd Leó)
Fáj téged elengedni,de soha nem fogsz követni.Vége a nevetéseknek és lágy hazugságoknak,
vége az éjszakáknak, amikor próbáltunk meghalni,ez a vég.
(Jim Morrison)
Ahhoz nem szeretsz eléggé - ráncolta homlokát, és egyetlen szeme értetlenül csillogott - , hogy azért sírj, mert nem tudtunk egymástól elbúcsúzni.
(Laurell K. Hamilton)
A búcsúzás fájdalma jelentéktelen a viszontlátás öröméhez képest.
(Charles Dickens)
Ég veled, sírtam, de a búcsúszó elvesztette értelmét, hiszem a kimondott szavakat hamarosan elmossa a feledés.
(Da Chen)
Igazi csókot akartam, olyat, amire érdemes visszaemlékezni, de rég megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim a búcsúkkal kapcsolatban. Nincs rájuk garancia, és nem is ígérte meg őket senki. Már az is szerencse, sőt áldás, ha az embertől egyáltalán elbúcsúznak.
(Sarah Dessen)
Fura dolog a búcsúzás: elronthatja a napot, akár az egész életet.
(Esküvőláz c. film)
Nagyon nehéz megtartani az ígéreteket, és nem sírni, amikor valaki elmegy, aki mindennél kedvesebb... és nem várni ki az utolsó pillanatig, amíg elindulnak a vonatok.
Utána úgyis mindig egyedül marad az ember a nagy, sötét, ködös életben.
(Wass Albert)
Az emberek inkább a visszaérkezésről álmodnak, nem pedig az elindulásról. (...)
Te pedig egyszer visszajöhetsz majd. Ha ez csak egy fény felvillanása volt, mint amikor egy csillag felrobban, akkor, ha visszatérsz, nem találsz semmit.
De láttál egy felvillanó fényt. És ez már megérte.
(Paulo Coelho)
Úgy kezeltem minden percet, amit a családdal és a barátaimmal töltöttem, mintha különleges jelentőségű volna.
Úgy figyeltem az arcukat és a hangjukat, hogy soha ne felejtsem el.
Tudtam, hogy soha többé nem látom viszont őket, és majd megszakadt a szívem, de így kellett lennie.
(Darren Shan)
Búcsú volt, valahányszor a tudtára adtam, hogy milyen fontos nekem, valahányszor tettekkel és szavakkal igazoltam szeretetemet.
Az élők az élet minden napján búcsúznak. Szerelemmel, barátsággal, annak a megerősítésével, hogy az emlékek megmaradnak, ha a test elenyészik is.
(Robert Anthony Salvatore)
Furcsa, mennyire fáj, amikor egy barát elköltözik - és amit hátrahagy, csupán a csend.
(Pam Brown)
Ne ácsorogj itt ilyen ügyefogyottan. (...) Idegesítő... Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj.
(Antoine de Saint-Exupéry)
Mikor eltűnnek a csúcsok a hegyről, és kiszáradnak a folyók, és télen csap le a villám, és nyáron hull a hó, és
mikor végül utolsó óráját éli a világ, mikor ég és föld találkozik, mi nagy kelletlenül elválunk egymástól.
(Jun Mi-Kjong)
Ha a halottak visszatérhetnek a Földre, és szeretteik közelében lehetnek, akkor mindig veled leszek
a legvidámabb napokon, és a legsötétebb éjszakákon... mindig, mindig, és ha lágy fuvallat simítását érzed az arcodon, az én leheletem lesz az,
s ha hűs szellő legyezi lüktető halántékod, az én lelkem lesz az.
(Sullivan Ballou)
Amit nem fejeznek be megfelelő helyen és időben, örök időkre befejezetlen marad.
(Jamamoto Cunemoto)
Vissza
